Kötődő nevelés: tényleg elrontja a kötődést, ha nem szoptatsz, vagy nem alszol együtt a babával?

Ha kisgyereked van, valószínűleg találkoztál már azzal az érzéssel, hogy bizonyos dolgokat „jól kell csinálnod", különben valami fontos sérül. Szoptatni kell. Együtt kell aludni. Azonnal reagálni kell. Nem szabad sírni hagyni. Mindig rá kell hangolódni.

És ha ezek közül valami nem sikerül? Akkor jön a bűntudat.

Röviden: min múlik a kötődés?

• Nem egyetlen szülői gyakorlaton. A kötődés szoptatás, együttalvás és zökkenőmentes szülés nélkül is biztonságos lehet.
• A szülő komfortja is számít. Ha valaki egész éjjel ébren van az együttalvástól, az nem lesz jobb megoldás attól, hogy „így kell".
• Egy nehéz szülésélmény számít — de a feldolgozása után nem kell egész életedben elrontott dolognak látnod.
• Nem kell egyetlen irányzatot vakon követned. Több megközelítésből is választhatsz.
• A kapcsolatotok több ezer apró pillanatból áll, nem egyetlen döntésből.

Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, hallgasd meg ezt a podcast epizódot a Nem alszik a baba podcaston: Anyai ösztön? Beszélgetés Naszádos Martinával

Múlhat a kötődés egyetlen szülői döntésen?

„Nem tudtam szoptatni. Vajon emiatt nem lesz elég erős a kötődés?"

„Nem bírok együtt aludni vele. Vajon ezzel ártok neki?"

„Nem volt olyan a szülésem, amilyet szerettem volna. Vajon ez meg fogja határozni a kapcsolatunkat?"

A Nem alszik a baba podcastban Naszádos Martinával, az Egészséges Gyermekkor Instagram-oldal létrehozójával éppen arról beszélgettünk, hogy mennyire könnyű összekeverni egy-egy szülői gyakorlatot magával a kötődéssel.

Martina saját élményeiről is mesélt. Arról, hogy az első szülése számára traumatikus élmény volt, és hosszú időbe telt, mire fel tudta dolgozni. Később azonban arra jutott, hogy ettől még nem kell úgy tekintenie magára, mint aki „elrontotta" a kapcsolatát a gyerekével. Így fogalmazott:

„…hogyha az ember fel tudja dolgozni ezeket a rossz élményeket, attól még a kötődés ugyanúgy létrejöhet."

Ugyanígy beszélt a szoptatásról és az együttalvásról is. Sem az, ha ezek kimaradnak, sem egy nehéz szülésélmény nem zárja ki a biztonságos kötődést.

Ez egy fontos gondolat azoknak a szülőknek, akik egy-egy korábbi döntésük vagy meg nem valósult elképzelésük miatt még évekkel később is bűntudatot éreznek.

Meghatározza a szülésélmény a kapcsolatotokat?

A szülés körül különösen könnyű belecsúszni a „jól csináltam vagy elrontottam?" gondolkodásba.

Természetes szülés vagy császármetszés? Epidurál vagy anélkül? Otthonszülés vagy kórház? Szoptatás az első perctől vagy tápszer? Mintha minden döntésnek lenne egy pontszáma.

Martina a beszélgetésben arról mesélt, hogy az első szülése után sokáig kudarcként élte meg, hogy nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. Később azonban rájött, hogy akkor a tőle telhető legtöbbet tette, és nem tudhatta előre, hogyan kell majd egy számára teljesen új helyzetben helytállnia.

Ez nem azt jelenti, hogy egy nehéz szülésélmény nem számít. Nagyon is számíthat, fel kell dolgozni. De azt igenis jelenti, hogy egy nehéz élmény feldolgozása után nem kell egész életedben úgy tekintened magadra, mint aki valamit elrontott.

Kell együtt aludni a gyerekkel a kötődéshez?

Ugyanez igaz az alvásra.

Az együttalvás lehet nagyszerű megoldás egy család számára. De nem minden családnak az.

A podcastban Martina arról mesélt, hogy számára az volt komfortos, ha a gyereke bizonyos idő után visszatér a saját ágyába. Nem azért, mert kevésbé szereti a gyerekét, hanem éppen azért, mert így ő maga is jobban tud pihenni.

És itt van egy nagyon fontos pont: a szülő komfortja is számít.

Ha valaki egész éjszaka ébren van az együttalvástól, nem biztos, hogy az a család számára jobb megoldás, csak azért, mert valahol azt olvasta, hogy a „jó kötődéshez" együtt kell aludni.

A gyereknek ugyanis nem egy tökéletesen kivitelezett nevelési filozófiára van szüksége. Hanem egy olyan szülőre, aki lehetőség szerint elérhető, kapcsolódik hozzá, és képes reagálni rá.

Miért nem kell egyetlen nevelési irányzatot követned?

A mai szülők elképesztő mennyiségű információból választhatnak. Ez egyszerre áldás és teher.

Korábban sokkal kevesebb lehetőségünk volt arra, hogy megtudjuk, hogyan nevelnek gyerekeket a világ másik felén. Ma viszont egyetlen este alatt több tucat egymásnak ellentmondó elmélettel találkozhatunk. Ez könnyen oda vezet, hogy keresünk egy „helyes" irányzatot, és aztán megpróbáljuk minden helyzetben követni.

Csakhogy a családunk nem egy könyv. És a gyerekünk sem egy módszer.

A podcast végén Martina egy olyan gondolatot fogalmazott meg, ami szerintem nagyon jól összefoglalja az egész beszélgetést:

„Ne vakon kövessünk elveket, hanem saját magunkra formáljunk mindent."

Majd azt is hozzátette, hogy nem feltétlenül egyetlen megközelítésből kell mindent átvenni: többféle irányból kiválaszthatjuk azt, ami nekünk megfelelő.

Ez nem azt jelenti, hogy minden mindegy. Nem azt jelenti, hogy nincs különbség jó és rossz gyakorlatok között. És nem azt jelenti, hogy a tudományos ismereteket dobjuk ki az ablakon.

Azt jelenti, hogy a tudást használjuk arra, hogy jobb döntéseket hozzunk — ne arra, hogy folyamatosan megítéljük saját magunkat. Erről bővebben itt írtam: hallgass az ösztöneidre — de honnan tudod, mi az ösztönöd?

Miből tudja a gyereked, hogy szereted?

Nem abból fogja megtanulni, hogy fontos neked, hogy együtt aludtatok-e minden éjjel. Nem abból, hogy meddig szoptattad. Nem abból, hogy milyen volt a szülésed. És nem abból, hogy minden egyes alkalommal tökéletesen reagáltál-e.

A kapcsolatotok több ezer apró pillanatból épül fel.

Egy ölelésből. Egy közös nevetésből. Abból, hogy odamentél, amikor szüksége volt rád. Abból, hogy meghallgattad. Abból, hogy határt tartottál, amikor szükség volt rá. Abból, hogy egy nehéz nap után újra egymásra találtatok.

És ha valamit máshogy csináltál volna?

Semmi baj! Mindannyian tudunk olyan döntést mondani a múltból, amit ma már másképp csinálnánk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a múlt minden hibájáért folyamatosan ostoroznunk kell magunkat.

Martina a podcastban arról beszélt, hogy ha valaki folyamatosan a korábbi nehéz élményein rágódik, az akár azt is eredményezheti, hogy nem veszi észre azokat a jó dolgokat, amelyek most történnek vele és a gyerekével.

Talán ez az egyik legfontosabb üzenet. Nem az számít, hogy minden egyes döntésed tökéletes volt-e. Hanem hogy most milyen kapcsolatban vagytok.

Ha most megölel. Ha most hozzád bújik. Ha most rád néz és mosolyog. Ha most segítséget kér tőled. Ha most együtt nevettek. Akkor jó úton vagytok!

Nem kell tökéletesen kötődnöd

A kötődés nem egy kipipálandó lista.

Nem attól vagy jó anya, hogy minden „kötődő" gyakorlatot követni tudsz. És nem attól vagy rossz anya, hogy valamelyiket nem akarod, nem tudod vagy egyszerűen nem működik nálatok.

A cél nem az, hogy egyetlen nevelési irányzat tökéletes követője legyél. A cél az, hogy megtaláld azt a működést, amelyben te és a gyereked is jól tudtok lenni.

Ha éppen egy konkrét változtatáson gondolkodsz, ezek segíthetnek: abbahagyhatom az éjszakai szoptatást? és kell-e tanítani a babát aludni?

Gyakori kérdések

Kötődő nevelés együttalvás és szoptatás nélkül is működik?

Igen. A kötődés nem egyetlen gyakorlaton múlik. Naszádos Martina a Nem alszik a baba podcastban arról beszélt, hogy ha az ember fel tudja dolgozni a kudarcokat, akkor a kötődés ugyanolyan biztonságos lehet akár szoptatás, vagy együttalvás nélkül is. A gyereknek nem tökéletesen kivitelezett nevelési filozófiára van szüksége, hanem egy szülőre, aki elérhető, kapcsolódik hozzá, és képes reagálni rá.

Sérül a kötődés, ha nem tudtam szoptatni?

Nem ebből fogja a gyereked tudni, hogy szereted. A kapcsolatotok több ezer apró pillanatból épül fel: egy ölelésből, egy közös nevetésből, abból, hogy odamentél, amikor szüksége volt rád. Egyetlen döntésből nem lehet az egész kapcsolatra következtetni.

Meghatározza egy nehéz szülésélmény a kapcsolatunkat?

Egy nehéz szülésélmény nagyon is számíthat, és a feldolgozása időbe telhet. De ebból nem következik, hogy egész életedben úgy kellene tekintened magadra, mint aki elrontott valamit. A szülés nem vizsga volt, ahol pontokat kellett gyűjteni.

Rossz anya vagyok, ha nem tudom követni a kötődő nevelés elveit?

Nem. A kötődés nem kipipálandó lista. Nem attól vagy jó anya, hogy minden kötődő gyakorlatot követni tudsz, és nem attól vagy rossz anya, hogy valamelyiket nem akarod, nem tudod, vagy egyszerűen nem működik nálatok. A cél az a működés, amelyben te és a gyereked is jól tudtok lenni.

Szeretnéd, ha jobban aludna a gyereked?

Töltsd ki a kérdőívet, és személyre szabott alvástervet készítek: Dreamsense alvásterv.